Mit tanulhatunk Ázsiától az oktatás területén?

A tegnapi napon került megrendezésre a "Mit tanulhatunk Ázsiától az oktatás területén?" című kerekasztal beszélgetésünk, amely a 2023-as “Learning from Asia in Education" konferenciánkra adott reflekció volt. A projekt részeként szervezett 2023-as nemzetközi konferencián a résztvevők olyan ázsiai meghívottakkal dolgoztak együtt, akik megosztották tapasztalataikat és perspektíváikat. A konferencia során a fókusz az oktatás tartalmi és módszertani fejlesztésére helyeződött.

A mostani kerekasztal beszélgetés elsődleges témája a PISA mérésekben tapasztalható ázsiai dominancia volt, amely az 2000-es évektől kezdve egyre erősödik. A résztvevők körüljárták az ázsiai oktatási modell kulcsfontosságú elemeit, és megvitatták, hogyan lehetne ezeket átültetni más kultúrákba. Terítékre kerültek az ázsiai országok által alkalmazott tanítási módszerek, az árnyékoktatás fontossága, a pedagógusok megbecsülése, az intenzív tudásmegosztás és az egymástól való tanulás szerepe. Valamint ma már, a digitális környezetben való teljesítmény és az új típusú oktatási módszerek is fontos szempontokká váltak.

A beszélgetés második részében a résztvevők kitértek arra, hogy hogyan versenyeznek az ázsiai oktatási rendszerek globális szinten, és hogyan alkalmazkodnak a változó társadalmi-gazdasági környezethez. Győri János, az ELTE egyetemi professzora, megemlítette, hogy nem szabad megfeledkezni a mentális egészségről és értékékekről és bár a dél-kelet ázsiai országokban a magas szintű munkaetika az egyik magyarázó tényezője a sikernek, minden tanuló és tanár különböző.

A beszélgetés során Setényi János, a Tanuláskutató Intézet igazgatója és Halász Gábor, a “Learning from Asia” projekt szenior kutatója, két narratívát is felvetett az ázsiai oktatásról: az egyik hangsúlyozta a pedagógusok megbecsülését és az intenzív tudásmegosztást, az egymástól való tanulást. A másik oldal, eközben rávilágít a gyerekek és pedagógusok által “fizetett árra” az eredményességért. Halász Gábor professzor kiemelte, hogy az egyes országok oktatási rendszereinek és eredményeinek elemzésekor fontos figyelembe venni a helyi kulturális, társadalmi és gazdasági körülményeket

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Főiskola rektora, kiemelte, hogy az oktatásnak inspirálónak és hatékonynak kell lennie, melynek sikerességét az eredmények alapján lehet mérni. Éppen ezért, különböző oktatási folyamatok és rendszerek elemzése fontos tanulási lehetőségeket kínálhat a különböző országoknak. Az egyes országokban történő változások megfigyelése és az ezekből levont következtetések alkalmazása a saját oktatási rendszerek fejlesztéséhez is szolgálhat példákként.

A különböző kultúrák eltérően értékelhetik a teljesítményt és a minőséget. Ez a kulturális különbség szorosan kapcsolódik az oktatáshoz és az oktatási rendszerekhez, és felveti a kérdést, hogy a különböző kultúrák milyen szempontok alapján értékelik a tanulást és a teljesítményt. Baráth Tibor, címzetes egyetemi docens, szervezet- és vezetésfejlesztési tanácsadó, beszélt a társadalmi mozgásokról, amelyek az oktatásban történő változásokkal együtt járnak, és megjegyezte, hogy az oktatás és a társadalom kölcsönhatása összefonódik, és identitás kérdésekre is kiterjed.

A beszélgetés utolsó szakaszában a résztvevők a kelet-ázsiai innovációk magyarországi alkalmazásáról vitáztak, melybe a közönség is bekapcsolódott, így élénk beszélgetés alakult a témáról. Több kérdés mentén, az egyik fő téma, hogy Kelet-Ázsiában más megközelítéseket alkalmaznak a memória, az erőfeszítés és a kreativitás terén…ez vajon a hieroglifos írásrendszernek köszönhető? A közönség soraiban Dr. Fülöp Márta, klinikai szakpszichológus is ott ült, aki megerősítette ezt a felvetést a

jelenlévőknek. Az agykutatások is különbségeket mutatnak funkcionális szinten, különösen a holisztikus és analitikus gondolkodás terén. Az írásrendszerek különbségei tehát, a hieroglifikus írás Kínában és a latin betűk használata Európában, különböző idegi struktúrákat hoznak létre az agyban a tanulás folyamatában. Ennek köszönhetően a gondolkodás, aminek eredményeképpen pedig a kommunikáció is eltérő lehet az ázsiai és európai országokban.

Az esemény végén a résztvevők röviden összegezték a tapasztaltakat és gondolatokat. A közös megállapodás szerint az ázsiai oktatási rendszerek sikere az integrált, egységes oktatási filozófiájukban és a tanárok közötti tudásmegosztásban rejlik. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy minden ország egyedi körülményekkel rendelkezik, és az ázsiai modellek egyszerű másolása nem biztos, hogy ugyanazt a sikert hozza el. Az egyensúly megtalálása és a magas teljesítmény fenntartása kihívás, de a tudatos törekvés egy olyan irányba, ahol megőrizzük mindkét elem értékét, kulcsfontosságú lehet.

A pódium beszélgetés résztvevői arra ösztönözték a közönséget, hogy nyitott szemmel és elmével közelítsék meg az oktatás kihívásait, és az ázsiai oktatási modellt nem lemásolni, hanem a gondolkodásban, a saját országunk oktatásának fejlesztésében, mint inspirációt kell, hogy használjuk. A tanítási és tanulási módszerek adaptálhatók és tanulhatók más kultúráktól, így a tanulás kétirányú folyamat a kelet és a nyugat között.