Olvasási idő: 4 perc

Ahogyan az élet minden területén, az oktatás esetében is vannak változó és változatlan tényezők. Többek között erről kérdeztük Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatóját a Tudni tanulni- a 21. század oktatási, ismeretszerzési kihívásai címet viselő előadás keretében.

A technológia fejlődése különösen nagy hatással van az oktatási rendszerekre. Az internet elterjedésével az információk könnyen elérhetővé váltak szerte a világon, ami azt eredményezi, hogy a diákoknak sokféle forrásból lehetőségük van tanulni és információhoz jutni. Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e még hagyományosan az iskolába járni minden nap, amikor az információk bőségesen elérhetőek online.

 

„A technológia mellett van a civilizációs kihívás: a 19. században az oktatás eszményeket, ideálokat állított a fiatalok elé, melyek megkoptak, jött a pedagógizmus korszaka: differenciálás, értékelés, diagnosztika, PISA-teszt, mérés, kompetencia tesztek. Ez elmúlni látszik és ezt átveszi a pszichológia nyelve. Ez az egyénekre koncentrál, az iskola közösségi funkcióit kérdőjelezi meg: kultúra átadás, műveltség átadás, identitás építés, közműveltség, társadalomszervezés, felzárkóztatás…. ehelyett mindenkinek lesz saját mentálhigiénés története.” - részletezte Setényi.

 

Ugyanakkor bizonyos dolgok nem változtak: „át kell adni valami mélyet, strukturáltat, rétegzettet, bonyolultat, ez a műveltség. Ahhoz, hogy megedzük a gyerekeinket és ha ezeket átadjuk, akkor helyt tudnak állni az életben.” - folytatta előadónk. „Új munkaformák, tanulási formák jelennek meg. A munkának a tanulásban, az erőfeszítésnek van egy ki nem váltható szelete, de eljön egy pont, amikor meg kell tanulni azt a dolgot. Van, aki a változásra helyezi a hangsúlyt, vannak, akik tudják, hogy sok minden változik és a fundamentumokat hangsúlyozzák.”

 

Az oktatásban az életkor meghatározó tényező. Az óvoda és az alsó tagozat szerencsés. Az óvodai oktatás során az iskolaérettség fontosságára helyezik a hangsúlyt és a gyermekeket zenével, mesékkel, játékokkal és mozgással készítik fel az iskolára. A módszertanilag erős és képzett óvónők segítik ezt a folyamatot.

 

Az alsó tagozatban az írás, az olvasás, a számolás és a viselkedés elsajátítása az elsődleges feladat, érdekes, hogy itt nem iskolát választunk, sokkal inkább a tanítónénihez kötődünk.

„A felsőtagozattal kezdődnek a problémák: a tanár már nem a gyerekekkel és a tanítással identifikálja magát, hanem a tantárgyával. Gyerekeink jelentős része jó tanuló, de nem biztos, hogy tehetséges.” - magyarázta Setényi.

A pályaválasztás és az orientáció válik kritikus fontosságúvá körülbelül 16 éves kor körül. Ez az időszak lehetőséget kínál arra, hogy a diákok meghatározzák saját érdekeiket és célokat, és döntéseikben meg kell határozniuk, hogy a szülői elvárásoknak próbálnak megfelelni, vagy saját önazonosságukat keresik.

 

Mindemellett a a PISA-tesztről, az ázsiai oktatási rendszerről is esett szó, a nézői kérdések pedig tovább gazdagították az előadást, lehetővé téve az interaktív beszélgetést az oktatás világának különböző aspektusairól.